Gyanúsan lapos első kerékkel érkezett a busz a pályaudvarra. Menet közben valami kattant egy nagyot, de a busz ment tovább. A busz később lelassított, az utasok mind egy irányba, a busz közepe felé bámultak és figyeltek. Aztán füst kezdte elönteni az utasteret, majd a busz megállt. Ki értetlenül, ki ugrásra készen állt, kezek a motyókon, startállás, aztán mi, utasok végül leszálltunk, közben egy nő szerint a busz felrobbanás előtt állt, de végül nem történt további baj. Valami kigyulladhatott, vagy kifüstölt a buszban, melyet a réseken becsöpögő olvadó hó sem állíthatott meg. Egy kisebb, a miénk mögött álló busszal érkeztem meg a végállomásra. Annak nem voltak ilyen problémái, max nekem a mellettem ülő hipermodor női utasokkal, de ez már nem fontos. Maradandóbb élmény lerohadni egy busszal, aminek a szaga még sokáig benne marad az orrodban...

Remélem a buszvezető jól van.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.